Az előző blogbejegyzésünkben beszámoltunk egy amerikai kutatásról, amely a Z generáció fizikai boltokkal szemben támasztott igényeit igyekezett feltérképezni, megértve ezt a fogyasztói csoportot, és mélyre ásva pszichológiájukban. A felmérés a Z generáció tagjainak négy archetípusára bukkant, illetve sok válaszadót ezek hibridjeként azonosított be. Ha nem emlékszel, milyen viselkedési és elvárási típusokat említettünk az előzményben, akkor olvasd át, és utána gyere vissza a folytatáshoz.
Bár a Z generáció tagjait „digitális bennszülöttek” elnevezéssel is előszeretettel illetjük, azért ne gondoljuk róluk, hogy nem járnak fizikai boltokba vásárolni. Igaz, más elvárásokkal és más prioritásokkal lépnek az üzletbe. Az MG2 nevű amerikai cég felmérésének eredménye azt mutatja, hogy számukra a márkaértékek és a vizuális élmények vonzóak a fizikai boltokban, emellett pedig a jó közérzetre és a közösségi kapcsolatokra fókuszálnak.
Ha közelebbről megnézzük, elképzelhető, hogy még nem volt olyan kiemelt szerepe a polcszerviznek, a polcképnek, mint manapság, amikor az áruház koncepciója szinte újjászületik. De vajon milyen szerepet tölt be a kereskedelem színterén a jövő áruháza, és milyen külsőségei lesznek? Mutatjuk azokat az innovatív megoldásokat, amelyek az új utakat törik az áruházak lábai előtt.
Lássuk, mi vár a kiskereskedelemre 2023-ban, a metaverzumtól kezdve a mesterséges intelligencián és az A generáció vásárlóerején át a fenntarthatóság és a csalás elleni harc középpontba kerüléséig.
