A koronavírus nem csak az egészségünkre van hatással, hanem a fogyasztói magatartásra is; ahogyan élünk, dolgozunk, játszunk és vásárolunk. Még korai bizonyossággal beszélni arról, milyen rövid és hosszú távú következményekkel járnak a jelenlegi folyamatok, de ha figyelembe vesszük, hogy a globális recesszió és a közvélemény átalakította az életet az elmúlt évtizedben olyan kérdésekben, mint pl. a fenntarthatóság és az egészség, akkor valószínű, hogy a koronavírus is hasonló örökséget hagy majd maga után.
A higiénia, mint új alapnorma
Az elmúlt hetekben több szektorban is intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy az alkalmazottak és az ügyfelek számára megfelelően higiénikus környezetet biztosítsanak. A jelenlegi folyamatok alapján elképzelhető, hogy a higiénia lesz az új norma. A vásárlók már ugyanolyan alapos információkat várnak a kereskedők higiéniai felkészültségéről, mint amilyen fontossá váltak számukra az elmúlt években a termék származási helye, összetevői, gyártási folyamatai.
A másik fontos alapérték a bizalom. A márkáknak keményen meg kell dolgozniuk azért, hogy az ügyfelek az ajánlatukat biztonságosnak tartsák.
Új áruházformátumok
Évek óta egyre több az online vásárlás, az egyes üzletek túl sok drága kiskereskedelmi területet tartanak fenn. Egyértelmű, hogy a világjárvány kiszorítja ezekből a zsúfolt terekről a vásárlóközönséget. Amint a járvány elmúlik, újra kell gondolni a fizikai kiskereskedelem életünkben és közösségeinkben betöltött szerepét.
Új kiskereskedelmi formátumok megjelenésére számíthatunk, amelyek egyesítik az online és offline vásárlási módot. De még ennél is fontosabb, hogy a kormányok és a helyi közösségek hogyan reagálnak a változásra. Közülük sokan proaktívan hoznak intézkedéseket a vállalkozások támogatására ezekben a nehéz időkben, de átgondolják-e az elavult rendszereket, és új közösségközpontú modelleket hoznak-e létre helyettük?
Az online vásárlás újabb növekedése
Az elmúlt évtizedben a kiskereskedelem egyik leginkább következetes vonása a fizikai kiskereskedelem visszaesése és az online kereskedelem növekedése közötti feszültség volt. Ezt fokozta a jelenlegi válság. Ennek egyik fő példája az online élelmiszerbolti vásárlás növekedése, mivel jelenleg sok vásárló tart a fizikai üzletek felkeresésétől. Az Egyesült Királyságban az online élelmiszerboltok ágazata stagnált az elmúlt években, sok fogyasztót, különösen az idősebbeket, visszatartotta az online vásárlástól a szállítás többletköltsége és hogy nem választhatnak saját maguk a friss termékekből. Ezeket az aggodalmakat azonban most felváltotta az alapszükséglethez tartozó termékek gyors beszerzése, miközben biztonságban is kell maradni, s ez példátlan mértékű keresletet generált a házhozszállításnak. A járvány elmúltával sok „új” online vásárló visszatérhet korábbi szokásaihoz, de addig az e-kereskedelem előnyei áttörést érhetnek el az új vásárlói szegmensekben.
Élő közvetítés és rugalmas nyitvatartás
A livestreaming Kínában már 63 milliárd dolláros iparág, ám Nyugaton most válik láthatóvá igazán, amikor a vállalatok vonzó, kreatív kapcsolattartási és eladási módszerekkel szeretnének bejutni ügyfeleik otthonába. A kerékpár-kereskedő Ribble a közelmúltban összeállt a Go InStore-ral, lehetővé téve a vásárlók számára, hogy videóbeszélgessenek a bolti termékszakértőikkel. Ráadásul, mivel az emberek online vásárlásai akár esti vagy hétvégi időszakra is esnek, ehhez igazították a nyitvatartási időt is.
Érintkezés nélküli fizetés és szegregált kiskereskedelem
A higiénia miatti aggodalmak hatására számos online áruház megkezdte a „kontakt nélküli” kézbesítést ügyfeleinek. Ugyanakkor a világ vezető szupermarketjei bevezették fizikai áruházaikban az idősek óráit, hogy minimalizálják a legveszélyeztetettebbek kitettségét.
A készpénzről – amely hozzájárul a fertőzések és baktériumok terjedéséhez – elmozdulás érzékelhető az érintés nélküli fizetés irányába. Ezek a korábban már létező, de lassan terjedő fejlesztések most hirtelen sokak számára váltak vonzóvá.
A kényelem, mint változó
Az egyik valószínű következményeként rákényszerülünk, hogy átgondoljuk a kényelemről alkotott elképzeléseinket. Az utóbbi években a szupermarketek valódi növekedési területe az impulzusvásárlások generálása volt, a járvány miatt azonban felmerül, hogy visszatérnek-e a fogyasztók a hagyományos vásárlási magatartáshoz, azaz a legszükségesebb termékek beszerzéséhez, az étkezés hosszabb távú, előre tervezéséhez, a nagy tételben vásárláshoz? Visszatérnek-e a gyors és egyszerű főzési megoldásokról, a feldolgozott és készételekről a legszükségesebb alaptermékek és összetevők beszerzésére?
A gondolkodásmód megváltoztatásával láthatjuk-e azt is, hogy a vásárlók nyitottabbá válnak a fenntarthatóbb, de mégis kevésbé kényelmes megközelítéseknél? Például a szezonális és / vagy a helyi forrásból származó termékeket, illetve a hulladékmentességre törekvő kereskedőket előbbre sorolják-e? Ezek a kérdések merülnek fel, amint az élet visszatér a normalitásba.
